Igazi tepertős

Szombat este a fiúk összeültek egy kis kártyázós, beszélgetős estére. Gondoltam készítek Nekik valami finomat. Semmi gelly,semmi édesség. Így kitaláltam,hogy meglepem őket egy kis "hamuban" sült pogácsával, ahogy a régi népmesékben :) Semmi csicsa,semmi újítás. Csak a régi, bevált recept.

Hozzávalók

• 25 dkg Bauernbrot lisztkeverék
• 10 dkg Pápai tepertőkrém
• 5 dkg aprított tepertő
• 1 tojás sárgája
• 1 dl Milfina laktózmentes langyos tej (pici xilit)
• fél csomag porélesztő
• 1,5 teáskanál só (feltétlen kóstoljátok meg a tepertő krémet,és ennek függvényében sózzatok)
• 2 dkg Vénusz margarin (laktózmentes)

A tejet meglangyosítom, és beleszórom az élesztőt. Egy csipet xilitet is szórok hozzá,hogy könnyebben erjedjenek a kis élesztőgombák. Közben a lisztet egy tálba mérem,és rászórom a sót. A tepertőkrémet,és a margarint is beleteszem.Érdemes nem hűtő hidegen beletenni,hogy könnyebb dolgunk legyen. A két tenyerünk között ezt a lisztes, tepertőkrémes masszát szépen elmorzsolom. Addig csinálom,míg szép morzsás állagot nem kapok. Ekkor hozzáteszem a tojás sárgáját, és az élesztős tejet. Jó apróra vágom a tepertőt, és azt is beleszórom. Erős mozdulatokkal alaposan összedolgozom.Amint a tészta szép homogén gömböt alkot, már le is takarjuk egy tiszta konyharuhával,és 1 órán át kelesztem. Isteni tepertős illatok keringenek majd a lakásban, ahogy a kelesztés után újra gyúrjuk a tésztát.

Belisztezett munkalapon ujjnyi vastagra nyújtom. A tetejét egy éles késsel, vagy saslikpálcával megkarcolom,és egy pohárral/pogácsa kiszúróval kiszaggatom. Ez a mennyiség egy nagy gáztepsinyi pogácsa kisütésére elegendő. A tojásfehérjét, ami a tésztából kimaradt elkeverem egy egész tojással,és szépen megkenegetem a pogácsák tetejét. A sütőt 200 fokon előmelegítem, majd sütőpapírral bélelt tepsibe teszem a pogikat. 20-25 perc alatt aranybarnára sütöm. Nagyon fontos,hogy a sütő forró legyen,mivel a kelt tésztáknak szükségük van még egy kis löketre a sütés elején,hogy megpuffadhassanak. Az 5-10. percben érdemes visszavenni 180 fokra,nehogy elégjen a tészta külseje, a belseje pedig nyers maradjon. Nem tudom,ki lehet-e bírni,hogy az ember a sütőből kivéve ne rohanja le rögtön a tepsit! :)

Fantasztikusan illatos, könnyű,és nagyon nagyon ízletes. Nasiként, vagy akár tartalmasabb levesek kísérőjeként is tálalhatjátok!